2010. augusztus 3., kedd

Interjú Horvai Ferenccel






A most következő bejegyzés egy szerdai beszélgetés eredményeként jöhetett létre. Interjúmat Horvai Ferenccel, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI/HSO) munkatársával készítettem, aki nem mellesleg  nagyon jó barátom. Számos kérdést tettem fel neki, melyekre ő készséggel válaszolt pár korsó sör társaságában. Az interjú egy XI.kerületi sörözőben jött létre. A válaszok sajnos nem szó szerint vannak idézve, de az alany által elmondottakat tényszerűen adják vissza!






- Mióta foglalkozol komolyabban csillagászattal és űrkutatással?
- Általános iskola óta érdekel, a csillagászattal komolyabban a Magyar Csillagászati Egyesületen belül kezdtem el ezzel foglalkozni. 2002 óta vagyok a Polaris Csillagvizsgáló szakkörének vezetője, 2005-ben szereztem meg a diplomám, és szintén 2005 óta dolgozom a MŰI-nél is.
- Mikor és hogyan kezdtél el ismeretterjesztéssel foglalkozni?- 1998 óta, legelső cikkkeim a napórákról, valamint a '99-es teljes napfogyatkozás "előrejelzéséről", bemutatásáról szólt, még az Űrvilágos korszak előtt. Azóta Népszabadság csillagászat-űrkutatás rovatának tudományos újságírói szerepét is betöltöm, emellett televíziók és rádiók is kértek-kérnek interjúkat tőlem. Most is az említett lap egyik cikkén dolgozom.
-  Körülbelül hány munkád jelent meg azóta, mindent ideértve?- Nagyjából 250-300, ha a cikkek mellett a videókat, előadásokat, interjúkat is idesoroljuk.
- Egy-egy cikk vagy hír megírásánál, leközlésénél teljes objektivitásra törekszel,  vagy beleviszel véleményt is? Ha igen, mekkora mértékben?- Belviszek, de ez a cikktől függ. Egy olyan munkánál, ami jól meg van írva, inkább a tények közlésére szorítkozom.Ha azonban azt látom, hogy a cikk tárgya valószerűtlen, akkor én a végére több-kevesebb véleményt, kritikát is beleteszek. Volt olyan cikkem is, amiben csak ilyen volt, vélemények, gondolatok formájában.
- Több, egymásnak ellentmondó információ látott napvilágot az iráni űrprogramról. Létezik-e ilyen?- Műhold már van, de rakéta is már tervbe van véve. Van iráni űrügynökség és űrprogram is ebben az értelemben, és még űrhajóst is akarnak. Ettől azonban még nagyon messze vannak.
- Mit gondolsz, jó lépés volt a Constellation-program teljes szintű leállítása?
- Név szerint ezt törölték ugyan, de bizonyos elemeit továbbviszik. Pl. ugyanúgy szerepel a 2030-as évekre a Marsra szállás, de a Holdra szállás nem. Azt, hogy ennek kihagyása mennyire rossz az űrkutatás szempontjából, egy hasonlattal érzékeltetném: amikor Kolumbusz felfedezett egy új földrészt, vne4m tudhatták, mi vár rájuk. Nem tudhatták, mit hagynak ott ha nem mennek vissza. Megtalálták az aranyat, így többször is visszamentek. Ha a Holdon is találnak valami iparilag hasznosítható anyagot, akkor minden bizonnyal maguk a cégek fognak lépéseket tenni a visszatérést illetően.
- Európában mi a helyzet? Lesz-e embereket szállító űrhajónk?- Tervezik. '98-ban (?) kipróbáltak egy visszatérő kapszulát. Egyébként minden évtizedben születik egy űrhajóterv. Kezdődött a Hermes-űrrepülőgéppel, '90-es években a már említett Apollo-szerű elrendezéssel próbálkoztak. Nemrég felröppent egy hír, mely szerint az ESA Szojuz-űrhajót/űrhajókat vásárolna az oroszoktól, bár szerintem ez gazdaságpolitikai szempontból előnytelen lenne.
-  Oroszország már fejleszti a PPTS-űrhajót, mely az orbitális repülések mellett a Hold- és Mars-utazást is segíteni fogja. Mi van a Kliper programjával?- A Klipert törölték. Eredetileg a kormány is támogatta, ám sok pénzbe kerül. Emiatt van szükség új űrhajóra helyette. Ráadásul a PPTS gazdaságosabb és sokoldalúbb, jobban illeszkedik az orosz emberes űrprogramba, mint a Kliper.
- Az Űrvilág portálon volt egy sorozat a szovjet-orosz emberes Mars-tervekről Oroszország (is) a Marsra tart címmel, melyet nagyrészt te is írtál.  Abban az elfogadottként a Leonyid Gorskov által 2000-ben megalkotott terv szerepelt. Változott-e azóta valami?- Kidolgozott hivatalos emberes Mars-program sem Oroszországban, sem máshol nincs. Ez mindössze terv-szinten létezik az Enyergija-cég által.
- Jelenleg mit lehet tudni a Luna-Glob és a Fobosz-Grunt küldetésekről?- Most úgy áll a helyzet, hogy a Fobosz-Grunt 2011-ben indul el a Jinghuo-1 kínai Mars-szondával együtt. A Luna-Glob programja időközben megváltozott, mert két szonda lesz. A Luna-Glob-1-et és 2-t követi majd a Luna-Grunt szonda (mintahozó szonda a Fobosz-Grunthoz hasonlóan - vargaspace megj.). majd a Poligon-rendszer, mely rovereket juttat a Holdra. Ez 2020-ra várható. Megjegyezném, hogy a legkidolgozottabb Holddal kapcsolatos programja Oroszországnak van.
- Mi a véleményed a kínai űrkutatásról?- Kína nagy űrkutatási potenciállal rendelkezik. Emellett a technológia és a pénz is rendelkezésre áll, továbbá komolyan felhasználhatnák az űrprogramjukat propagandacélokra is. Ennek ellenére az nem a beigért ütemben halad.
- Ha megindulna a Holdon az ipari termelés, hogyan lehetne azt szabályozni? Mennyire lenne aggályos a termelés felszínt átformáló hatása?-  A Holddal kapcsolatos jelenlegi jogszabályokat az ENSZ Hold -egyezménye tartalmazza. Az ENSZ Világűr Bizottságának feladata biztosítani, hogy a Holdat egyik nemzet se sajátíthassa ki magának. Természetesen ilyen esetben változtatni kell. Egyébként nem tartom aggályosnak, ha csak kis mértékből változik meg a felszín arculata.
- Hol tart hazánk a MaSat-1 műhold fejlesztése és az ESA-csatlakozás terén?- 2013-ban lejár a PECS-szerződésünk, várhatóan csatlakozunk legkésőbb addig. Elsők voltunk a csatlakozni kívánó országok között, de a cseheknek előbb sikerült a belépés, emellett a románok is előkészítő tagságban vannak. Hazánk meghosszabbította PECS-tagságát. Azonban azt gondolom, ha Magyarország döntést hozna az ESA-csatlakozásról, akkor az 3 hónapon belül megtörténhetne. A MaSat-1-ről annyit, hogy 2010. 4. vagy 2011. 1. negyedévében startolna indiai hordzórakétával.
- Felmerült a közelmúltban a gondolat, hogy egy 2020 körüli évre Magyarország saját hordozórakétát fejlesszen ki. Van-e esély a megvalósításra, egyáltalán szükség van-e egy ilyen projektre?- Semmi esély és szükség nincs rá. Szerintem csak pénzkidobás lenne.
- Részt vennél-e egy ilyen projektben?
- Nálam sokkal hozzáértőbb emberek vannak, akik jártasak műhold összeszerelésében, például villamosmérnökök. Nem értek ehhez. A MŰI munkatársaként a MaSat megvalósulásában tudok részt venni, és nem a kifejlesztésében. Ennek is örülök, de tudom, hogy az én kezem munkája nem fog kijutni a világűrbe. Ezért lehet minden magyar büszke arra, amit a BME hallgatói véghezvisznek.
- A  közelmúltban megalakult egy csoport Puli Space Technologies néven. Céljuk, hogy képviseljék hazánkat a Google Lunar X-Prize versenyben. Mekkora esélyt látsz tervük megvalósítására?- Nem látok esélyt ennek megvalósulására sem. Ugyanakkor nagyon fontosnak és a hazai fejlesztések szempontjából kifejezetten előremutatónak tartom a kezdeményezést. Fontos az egyes hallgatók elszántsága, valamint a fejlesztések során megszerzett tudás is a magyar űrkutatás szempontjából.
- Mióta dolgozol a MŰI-nél és milyen feladatokat látsz el? -  Pontosan 2005. augusztus 15-e óta. Három munkatársa van az Irodának - magam is beleértve - , akik vegyes feladatkört látnak el, például a hazai és nemzetközi pályázatokkal kapcsolatos tennivalókat, űrkapcsolatok ápolását, konferenciák szervezését, stb...
- Szerinted melyik állam vagy űrügynökség  juttatja az első embert a Marsra?- Jó kérdés, nem tudom. Úgy gondolom, hogy már régen eljuthattunk volna a Marsra. Szeretném, ha ez minél hamarabb megtörténne. Ugyanakkor itt a Földön sokkal fontosabb megoldandó problémáink vannak. Konkrétan a klímaváltozásra gondolok. Az a légköri szennyeződés, amitől ma szenvedünk, még a '70-es években került a légkörbe. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor megtörténhet, hogy a mi genertációnk lesz az utolsó, akik tagjai még nagyjából termésazetes formájában láthatják bolygónkat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése